Magyar
Az ingatlanvásárlás egy olyan esemény, amellyel, ha szerencsénk van, életünk során legalább egy alkalommal találkozhatunk, azonban számos taktikai, formai kérdéssel szembesülhetünk, amelyekre nem biztos, hogy tapasztalatlan vásárlókként tudjuk a választ. Mi a foglaló szerepe egy ingatlan vásárlása során, akár egy egyszerű panellakásról, akár egy nagyobb értékű ingatlanról legyen szó? Mennyi a foglaló összege és mi a helyzet akkor, ha a letett foglaló után meghiúsul az ingatlan adásvétele? Mikor jár vissza a foglaló a vevő számára és mikor áll fenn olyan helyzet, amikor az eladó megtarthatja a foglaló összegét?
Cikkünkben minden fontos tudnivalót elárulunk az ingatlanok adásvétele során felmerülő foglaló kapcsán, illetve azt is megtudhatod, hogy néz ki egy megbízható ingatlan foglaló minta 2021 évében, hiszen a koronavírus válság ellenére is pörög az ingatlanbiznisz! Megkerülhető a foglaló adása vagy minden esetben kötelező? Mi a különbség az előleg és a foglaló között, melyik összeget adjuk oda valójában? A foglaló átvált előleggé, ha az ingatlanvásárlás során minden rendben halad?
Bármilyen ingatlant szeretnénk vásárolni, alapvetően két lehetséges alternatívája van az adásvételnek, ám a formai követelmények minden esetben hasonlóak. Vásárolhatunk ingatlant a tulajdonostól személyesen, közös megegyezés alapján, illetve ingatlanügynökön, ingatlanértékesítő hálózaton keresztül is. Az előbbi esetben a megegyezés kevésbé bürokratikus, az alku után a foglaló és az előleg összege az eladó és a vásárló fél közös megegyezésén alapszik. Utóbbi esetben, ha a vevő és az eladó fél között egy harmadik szereplő is részt vesz a folyamatban, az ingatlanvásárlás sokkal inkább kontrollált körülmények között történik.
Amikor egy ingatlannal kapcsolatban kifejezzük a vásárlási szándékunkat – akár magánszemély, akár ingatlanos esetében – a szándékunk komolyságát legelőször a foglaló benyújtásával jelezzük, ami általában egy rugalmas összeg. Ha az ingatlan adásvétele nem hiúsul meg, a foglaló gyanánt letett pénz automatikusan beolvad az előleg összegébe, vagyis megalapozza azt a bizalmas légkört, ami egy adásvételhez szükséges. A foglaló előtt/után vagy vele egyidőben történik meg az ingatlan adásvételi szerződés megkötése, amely során (általában aznap, a szerződéskötést követően) megtörténik az első vételárrészlet átadása is, amely szintén a vevő és az eladó közös megegyezésén alapszik, az összeg megállapításában pedig az ingatlanügynökség is részt vehet.
Miután ezek az összegek az eladó birtokába kerültek, az üzlet sebessége azon múlik, hogy a vevő milyen forrásokból tervezi finanszírozni az ingatlant – a forrásokat és a kifizetési határidőket érdemes minél nagyobb részletességgel rögzíteni már az adásvételi szerződésben is, a későbbi félreértések, konfliktushelyzetek elkerülése végett. Az ingatlan akkor kerül a vevő tulajdonába véglegesen, amikor az egész vételárat kifizette és megtörtént a - sokszor már csak szimbolikus jellegű – kulcsátadás is.
A foglaló az az összeg, amellyel egy ingatlan adásvétele kapcsán a vevő kifejezheti vételi szándékának komolyságát az eladó irányában. A foglaló a legelső összeg, amelyet a vevő kifizet az eladó irányában, azonban ez az állapot nem végleges. Az eladó eldöntheti, hogy elfogadja-e a foglalóként letett pénzösszeget, majd a két fél kezdeményezheti az ingatlan adásvételét, vagy vissza is utasíthatja azt. Ha ingatlanügynökségen keresztül tervezünk lakást vásárolni, a foglaló összegét legtöbbször be kell mutatnunk a vételi szándéknyilatkozattal egyetemben.
Vigyázzunk! Minden ingatlanügynökségnek más-más szabályai vonatkoznak a foglaló benyújtásával, átvételével vagy annak visszautasításával kapcsolatban. Érdemes tájékozódnunk ezekről a részletekről akár vevőként, akár eladó félként lépünk velük kapcsolatba! Egyes esetekben, ha a vevő leteszi a foglaló összegét egy érvényes, minden formai követelménynek megfelelő vételi ajánlat mellett, az eladó fél – mivel az üzlet sikerességének mércéhez képest minden adásvételhez szükséges kritérium teljesült – jutalékfizetésre kötelezett lehet!
Azt, hogy a foglalót mikor adjuk át, a két fél megegyezésén alapszik. Leggyakrabban, mivel komoly vételi szándékot szeretnénk kifejezni vele, a foglaló még az adásvételi szerződéskötés lezajlása előtt (vagy azzal egyidőben) kifizetésre kerül, ezzel megalapozva a szerződéskötés garantált sikerességét, hiszen a foglaló átadása (vagy átvétele) után mindkét fél kötötté válik (részben ez is a foglaló célja, hogy a felek ne mondhassák fel könnyedén). A foglaló összegét mindig meg kell jelölnünk az adásvételi szerződésben, hiszen ekkor válik a tranzakció hivatalossá!
A foglaló minden esetben pénzösszeg kell, hogy legyen, ha hivatalos szerződésben rögzítjük azt, ám a szerződésben minden kritériumot rögzítsünk. Érdekesség, hogy a régebbi szabályozások szerint más értéktárgyak is képezhették a foglaló részét, legyen szó akár egy értékes bútordarabról vagy aranyékszerről. A foglaló összege jellemzően a vételár 10%-a, de ettől szintúgy eltérhetünk, főleg, ha a tranzakciót egy ingatlanügynökségen keresztül bonyolítjuk le, ahol mások a szabályok (pl. fix 500.000 Ft-os foglaló, vagy akár kevesebb).
A foglaló letételével kapcsolatban mindenképpen tudnunk kell – főleg, ha a foglaló kifizetése az adásvételi szerződés előtt történt meg -, hogy ha meghiúsul az adásvétel, a foglaló visszajárhat. Ha mindkét fél hibájából meghiúsul az üzlet, vagy közös megegyezés alapján bontanak szerződést, akkor a foglaló visszakerül az ajánlattevő vevőhöz. Ha az adásvétel a vevő részéről kerül visszamondásra nyomós indok nélkül, akkor a foglaló az eladóé (és egyes esetben az ingatlanügynökség jutalékja is). Abban az esetben azonban, amikor az eladó mondja vissza az adásvételt, a foglaló kétszeresét kell megadnia a vevő részére!
A foglaló összegével ellenben az előleg minden esetben a vételár részét képzi, vagyis akármelyik fél részéről hiúsul meg az üzlet, ez az összeg visszajár a vevő részére! Az előleg megfizetése nincs olyan szabályokhoz kötve, mint a foglaló esetében, tehát nincs korlátozva az előleg mértéke sem.
Egyes ingatlanok adásvételénél előfordulhat, hogy a foglaló összege a teljes vételárhoz képest aránytalanul nagy (pl. egy 3.000.000 Ft értékű vidéki háznál 1.500.000 Ft-os foglaló). Ilyen esetekben a bíróság mérsékelheti a megtérítendő költségeket, hiszen egy ingatlan árának 50%-a vagy annak kétszeres összege túlságosan megkárosítaná a feleket.
A vevő részéről a vásárlási szándék megerősítése céljából letett foglaló akkor jár vissza, ha a két fél közös döntés alapján mondja fel a szerződést – ez esetben a normál foglaló jár vissza a vevőnek. Ha az eladó nyomós indok nélkül mondja vissza az adásvételt, akkor köteles a foglaló mértékének dupláját megfizetni a vevőnek.
Akár magánszemélytől, akár ingatlanügynökség közvetítésével vásárolunk ingatlant, az illetékes ügyvédnek, közjegyzőnek és/vagy az ingatlanügynökségnek kötelessége a felek megfelelő tájékoztatása az ingatlan adásvétele, a foglaló, a vételárrészletek és más tranzakciók kapcsán! Amennyiben nem vagyunk bizonyosak abban, mi a foglaló, mi a foglaló jelentősége és hogyan zajlik egy adásvétel, haladéktalanul tájékozódjunk, hiszen – mivel a foglaló összegét bármelyik fél bebukhatja – könnyen veszélyeztethetjük vele anyagi helyzetünket!
Olvassunk utána a magyar jogszabályokban, hogy pontosan mi a foglaló és hogyan történik az ingatlan adásvételi szerződés megkötése! Ne menjünk bele felelőtlenül, megfelelő anyagi fedezet nélkül az ingatlanvásárlásba, tájékozódjunk a bankunknál – és más bankoknál -, hogy milyen hitelre vagyunk jogosultak, hiszen mindezt, és a kifizetések ütemezését is bele kell foglalnunk az adásvételi szerződésbe. Bízzunk az ingatlanügynökségek szakmaiságában, azonban egyetlen ingatlanügynök unszolására se ugorjunk bele felelőtlen döntésekbe! Ha közeli ismerőstől, esetleg rokontól vásárolunk ingatlant, akkor is feleljünk meg a formai követelményeknek és legyen letéve a foglaló összege szakszerűen, hogy általa biztosítsuk a biztonságos és sikeres ingatlan-adásvételt!
Az ingatlan foglaló letételével kapcsolatos dokumentumok összeállítása az ügyvéd és bizonyos esetekben az ingatlanügynökségek feladata, ritkább esetekben a magánembereké. Ha mindenképpen szeretnénk saját anyagból dolgozni, vagy leírni az ügyvéd számára a kívánságainkat, rögzítsük a fix összegű, lehetőleg minél alacsonyabb foglalót (maradjunk az ideális 10%-nál), illetve jelezzük az adásvételi szerződésben, hogy pontosan mennyi a foglaló összege. Rögzítsük azt is, hogy az ingatlan kifizetése pontosan milyen forrás(ok)ból és mikor történik, illetve mennyi az előleg/az első vételárrészlet!
