Az elmúlt hónapokban sokat hallhattunk arról, hogy nemcsak az építőanyagok árai szöktek a magasba, hanem az ingatlanokért is sokkal többet kérnek, mint a korábbi évek azonos időszakaiban.
Ez a drágulás az albérletpiacon is jelen van, ahol az ingatlan.com felmérése szerint már visszatért a járvány előtti helyzet márciusban, áprilisban pedig rekordot döntöttek a fővárosi átlagos bérleti díjak. Februárhoz képest Budapesten 2,9 százalékkal emelkedtek meg az árak, országosan pedig 2,3 százalékos volt a drágulás, ez éves szinten 18,2 és 19 százalékos áremelkedést jelent.
A drágulás egyik okának azt nevezték meg, hogy márciusban nagyon magas volt az albérletet keresők száma, ez pedig országos és fővárosi szinten is megfigyelhető volt, 2019 márciusához képest 14%-kal emelkedett a kereslet. Ez részben annak köszönhető, hogy az Ukrajnából menekülők közül sokan szerettek volna Magyarországon letelepedni, valamint a lakáshitelek kamatai is emelkedtek.
Az elemzés szerint Budapesten 170 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ez pedig rekordértéknek számít. Sok kerületben még ennél is többe kerül átlagosan egy lakás, a legdrágább az V. kerület, ahol 250 ezer forintot kell fizetni átlagosan, az I. a II. és a XIII. kerületben pedig 200 ezer forintot kérnek el a bérlőktől. A legolcsóbbnak a XXI. kerület számít, ahol havonta átlagosan 125 ezer forintba kerül a lakhatás.
A megyeszékhelyek közül Veszprémben, Győrben, Székesfehérváron, Tatabányán átlagosan 130-150 ezer forintot kell albérletre szánni, Szegeden, Pécsen és Debrecenben pedig 115-120 ezer forintot jelent ez a havi kiadás. A szakértők sem tudják megmondani, meddig tart majd a drágulás, ám annyi biztos, hogy a felsőoktatási felvételik után ismét megnő majd a lakást keresők száma, ez pedig újabb emelkedéseket eredményezhet.
Hogyan kell adózni a lakásbérbeadás után?
A lakásbérbeadás adóköteles tevékenység, és megfelelő adminisztráció szükséges hozzá.