Magyar
óval rugalmasabbá válik a lakás-takarékpénztári megtakarításhoz kapcsolódó hitelfelvétel egy nemrég megjelent jogszabálytervezet szerint. Ez jelentősen növelheti az érdeklődést a konstrukció iránt – és persze hozhat némi élénkülést a lakáshitelek piacán is.
Az egyik legnagyobb visszatartó erő tűnhet el a lakás-takarékpénztári konstrukcióknál egy szeptember 11-én megjelent törvénytervezet szerint: a jogszabály – amely egyebek mellett a lakástakarékokról szóló törvényt is módosítaná – többi között azt is lehetővé tenné, hogy a lakás-takarékpénztári szerződéssel rendelkező ügyfelek már a megtakarítási időszak lejárta előtt is hitelt vehessenek fel a kasszáktól, ha olyan szerződésről van szó, amelyhez nem kapcsolódik állami támogatás.
Ez a változás azért nagyon fontos, mert a lakás-takarékpénztári konstrukciókkal szembeni egyik ellenérv pont az szokott lenni, hogy túl hosszú megtakarítási időszak szükséges a szabad szemmel is látható nagyságú, lakáscélra fordítható tőke felhalmozásához, és négy, nyolc, vagy akár tízéves időtávra nem mindenki lát előre – még a lakáscéljait illetően sem. „A megtakarítási időszak vége előtti hitelfelvétel lehetősége már korábban is elérhető volt a lakástakarékoknál, és sokan éltek is vele. Ennek az opciónak a visszahozatala feltétlenül növeli a konstrukció rugalmasságát és vonzerejét, és hozzájárulhat a lakáshitelpiac további élénküléséhez is” – nyilatkozta lapunknak Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A jogszabálytervezet még két ponton is bővíti a lakáskasszák mozgásterét: az egyik, hogy a megtakarítás – illetve a hozzá kapcsolódó hitel – a jövőben nyaraló vásárlására, bővítésére, felújítására is felhasználható lesz. Ez szintén fontos lépés, hiszen eddig a szabályozás csak olyan ingatlantípusokat engedett LTP-ből finanszírozni, amelyekről feltételezhető, hogy állandó lakhatási célt szolgálnak: így szó lehetett például építési telek, lakás, ház, tanyai lakóingatlan vásárlásáról, illetve utóbbiak bővítéséről, felújításáról, korszerűsítéséről is. A harmadik, készülődő változás pedig a potenciális ügyfélkört bővítené jelentősen: a tervezet szerint ugyanis a jövőben alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy és helyi önkormányzat is köthetne lakás-előtakarékossági szerződést, ahol a kedvezményezett a velük munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy lehetne.
