A romló gazdasági helyzet hatására emellett a jegybank egyre szigorúbb hitelezési feltételeket szabott, ez pedig a hitelkamatok emelkedését idézte elő. Míg a tavalyi év második negyedévében a hitelintézetek rekord volumenű lakáshitel-szerződést kötöttek, addig a harmadik félévtől a megfigyelhető tendencia a hitelkereslet folyamatos csökkenése volt. 2023-ban az MNB a lakáshitelek költségeinek további emelkedését prognosztizálja, amely feltehetőleg továbbra is csökkenő hitelkeresletet fog eredményezni a banki piacon.
Míg a 2022-es év igazi ingatlanbummal indult és az újonnan kihelyezett lakáshitelek volumene is rekord mértékű volt, addig az év második felében már egyértelműen érezhető volt a gazdasági visszaesés hatása az ingatlanpiacon. Az év első felében még fejlődő pályán lévő ingatlanpiacot az emelkedő – úgynevezett előrehozott – kereslet, az egyre bővülő kínálat, valamint a dráguló ingatlanárak jellemezték. Az év második felében az egyre kedvezőtlenebb gazdasági környezet a piac 180 fokos fordulatát eredményezte. Az infláció, a háborús környezet, az energiaválság és az így egyre emelkedő kamatkörnyezet hatására a hitelfelvételi kedv csökkent, az ingatlanár-drágulás pedig mérséklődött.
A visszaeső tendencia a banki szektort is erősen érintette, a hitelintézeteknek akadályt jelentett a visszaesett kereslet, így egy-egy bank esetén egyedi árazású kölcsönnel is találkozhattunk az év végén. Az MNB tájékoztatása szerint a kedvezőtlenül alakuló gazdasági környezet csaknem 20 százalékkal vetette vissza az ingatlanpiaci adásvételek számát.
Egyes előrejelzések szerint nem elképzelhetetlen, hogy az ingatlanárak szembetűnő mértékben essenek vissza az idei évben, azonban ehhez számos, a gazdaságot merőben érintő feltétel szükséges. Egyrészt sem az emelkedő kamatkörnyezet, sem az infláció nincs jó hatással az ingatlanpiaci folyamatokra, jelenleg túlkínálat jellemzi a piacot. A még mindig igényelhető kormányzati otthonteremtési támogatások továbbra is élénkítő hatással lehetnek, ugyanis 2022 utolsó napjaiban derült ki, hogy mind a csok, mind a lakásáfa visszaigénylésének lehetősége elérhető az ingatlanvásárlók számára, némi módosítás mellett.
Mélyponton a hitelezési piac, legalább is a nagyon erős 2022-es első féléves bázisadatokhoz képest. A jegybank által kiadott statisztikák szerint rég nem volt ilyen alacsony az újonnan megkötött lakáshitelek volumene, mint 2022 novemberében. A friss jelentés szerint 49,46 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződést a magyarok, ami tíz milliárddal kevesebb az októberben regisztrált adatnál, ez közel 20 százalékos visszaesést jelent az újonnan megkötött lakáscélú hitelek esetén. Az MNB prognózisa szerint 2023-ban még mindig magas költségek jellemzik a lakáshiteleket, így várható a hitelkereslet további visszaesése.