Magyar
2022 harmadik negyedévében 21 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon. Budapesten egy téglalakás átlagos négyzetméterára már eléri az egymillió forintot, mellyel a második helyet foglaljuk el az Európai Unióban az ingatlanárak növekedését tekintve. A kontinens országai közül egyedül Észtország előzi meg hazánkat, derült ki az Otthon Centrum elemzéséből.
Az uniós államok közül 15 országban tíz százalékot meghaladó volt az árnövekedés 2022 harmadik negyedévében. A legnagyobb mértékű áremelkedést Észtországban (+24,2 százalék), Magyarországon (+21,0 százalék) és Litvániában (+19,3 százalék) mérték, egyedül Dániában volt némi csökkenés (-2,4 százalék). Mindez a piac markáns változását mutatja a kontinensen. Az Eurostat által közölt lakásárindex az EU országaiban és az eurózónában egyaránt nagyon hasonló mintázatot mutatott az elmúlt évtizedekben. A lakásár 2011-től 2014-ig relatív stabil volt, majd az árszint 2015-től folyamatosan növekedett a mai értékre.
Az elmúlt negyedév lassuló tendenciája azonban mindenhol érzékelhető. Az Allianz előrejelzése szerint a jelzáloghitelezés drágulása (a jelenlegi lakásárak mellett)és a háztartások elkölthető jövedelmét jelentős mértékben felemésztő infláció következtében a lakásvásárlások drasztikus visszaesésével számolhatunk 2023-ban, ami az árak csökkenéséhez is vezethet.
A magyar lakáspiacon 2022 negyedik negyedéve egyértelműen lassulást hozott, sok helyen csökkenést is tapasztalt az Otthon Centrum
–ismertette a hálózatlegfrissebb adatait Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, országos átlagban a használt lakások árai 4, a házak árai pedig 5 százalékkal mérséklődtek 2022 III. negyedévéhez képest.
Az elmúlt években a budapesti lakásárakat a környező országok fővárosainak áraival összevetve kiderült, hogy a magyar fővároshoz képest Bécs majdnem két és félszer, Berlin kis híján háromszor drágább, Münchenről nem is beszélve, ahol az átlagos négyzetméterár közel négyszerese a budapestinek. A régió fővárosaival összehasonlítva Pozsony harmadával drágább, Prága 60 százalékkal, míg a varsói árszint közel azonos volt a budapestivel.
Az elmúlt három év azonban jelentős változást hozott a piacon a környező országokban is. A numbeo.com, 2023 januárvégiadatainak tükrében Bécsben 21 százalékkal, Prágában majdnem 80 százalékkal, Varsóban 60 százalékkal nőtt az átlagos négyzetméterár. Pozsonyban ugyanez 45 százalék, míg a vizsgált városok közül Berlinben volt a növekedés a legalacsonyabb, mindössze 10 százalék három év távlatában.
A COVID utáni fellendülés legerőteljesebben a csehországi árszintet emelte fel, ahol 2020 és 2022 között mintegy 60 százalékkal emelkedtek az árak, de itt is érzékelhető volt a növekedés visszaesése 2022-ben. A lengyel piacon részben a kiemelkedő 2021-es évnek tudható be, hogy jelentős, az adásvételek számában nagyjából 50 százalékosvolta visszaesés, ami egyelőre a nagyvárosok árszintjét tavaly még nem érintette.
A környező országok nagyvárosai közül a numbeo.com adatai szerint Budapesthez képest München a legdrágább, ahol a városközpontban a 12 ezer eurót is meghaladja a négyzetméterár, míg a külső kerületekben a 10 ezer eurót is eléri. Berlinben, Bécsben és Prágában is több mint kétszerese a budapestinek az átlagos négyzetméterár.
Berlinben 8100, Bécsben 8000 euró az átlag, Prága kicsivel olcsóbb, az átlagos négyzetméterár a belső városrészekben 7600 euró. A külső kerületekben ennél nagyságrendileg, akár 2000 euróval is kedvezőbb az árszint. Pozsony nagyjából a budapesti átlagár másfélszerese –a belvárosban 4700, a periférián 3400 euró az átlagos négyzetméterár –, Varsó pedig alig előzi meg a magyar főváros lakásárszintjét.
Ezzel szemben Budapesten a használt téglalakások négyzetméterára januárban átlagosan 2532 euró volt, a paneleké 1982 euro, a használt házaké pedig a 2076 eurót is elérte. Ezek az értékek a IV. negyedévhez képest magasabbak, a házak esetében 10 százalékkal, a panellakások esetében 5 százalékkal, a téglalakásoknál pedig 4 százalékkal–hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor.
