Magyar
A lakásárak gyors emelkedése következtében a minimálbérből és a garantált bérminimumból élők még jelzáloghitel felvétele esetén is csak lényegesen kisebb ingatlant tudnának megvásárolni ma, mint öt évvel ezelőtt – mutat rá elemzésében a Pénzcentrum.hu. Nincs ez másképpen az átlagfizetésből élők esetében sem – az elérhető adatokat megvizsgálva az látszik, hogy a 2010-es évtized második felétől az átlagkereset nem képes tartani a lépést a lakásárak emelkedésével.
Az Eurostat jelenleg elérhető legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban 2023-ban 48,1%-kal voltak magasabbak a lakásárak, mint 2015-ben. Ez eltörpül a magyarországi lakáspiacon végbement áremelkedéshez képest, ugyanis
a 2023-as lakásárak 172,5%-kal múlták felül a 2015-ös árakat.
Ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2015-ben 162.391 forint volt a havi nettó átlagkereset, ami 2023-ra 379.836 forintra emelkedett. Ez 133,9%-os keresetnövekedést jelent, de egyértelművé teszi, hogy nem csak a minimálbér és a garantált bérminimum, hanem az átlagkereset sem volt képes lépést tartani a lakásárak emelkedésével.
Az elemzés kimutatta: a nettó átlagkereset 2013-ban elérte a 151.117 forintot, ami akkor átlagosan 1,04 használt négyzetméterre volt elegendő. Ez egyfajta tetőpontnak bizonyult, hiszen később fordult a kocka: a 2015-2018-as években már csak 0,91 – 0,93 használt négyzetméterre futotta egyhavi átlagkeresetből, míg az azóta eltelt években – 2020-at leszámítva – már csak 0,82-0,86 négyzetméterre.
A használt lakások esetében a 2015 óta eltelt időszakban a 2022-es év volt a leggyengébb – akkor mindössze 0,81 négyzetmétert lehetett megvásárolni egyhavi átlagkeresetből.
