Magyar
2021. január 1-je óta akár 3 millió forintot is felvehetnek az államtól otthonfelújítási támogatás formájában mindazok, akik saját tulajdonú ingatlanukban 25 év alatti gyermeket nevelnek, és felújítják a lakásukat. Legutóbbi cikkünkben az igénylés feltételeit foglaltuk össze, most pedig a legfontosabb buktatókat vesszük sorra.
Mivel az otthonfelújítási támogatás a felújítási munkálatok befejezését követően igényelhető, ezért sokan csak a számlák összegyűjtését követően, a támogatás igénylésekor szembesülhetnek vele, hogy nem is jogosultak az igénybevételre. Ez nagyon kellemetlen meglepetéseket, akár több millió forint elvesztését is jelentheti. Ezt elkerülendő összegyűjtöttünk jó néhány esetet.
Az életkort illetően nem elégséges körülmény, hogy az igénylő gyermeke 25 év alatti. Az otthonfelújítási támogatásról szóló 518/2020-as kormányrendelet és a Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján a kérelem benyújtásának időpontjában nyugdíjas igénylő csak akkor felel meg a tb-biztosítotti jogviszonyra előírt feltételeknek, ha kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, azaz keresőtevékenységet végez. Abban az esetben is jogosult lehet a támogatásra, ha végleges határozat alapján ápolási díjban, otthongondozási díjban részesül, vagy a kiskorú gyermeknek a szülei halála miatt ő a kirendelt gyámja. Más esetben azonban nyugdíjasok nem vehetik igénybe a támogatást.
Kizárólag nevelőszülőként senki sem jogosult a támogatásra, a támogatás vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek után igényelhető, illetve azon kiskorú rokonra,, amelynek a gyermek szüleinek halála miatt az igénylő a kirendelt gyámja.
Ha meglátja valaki a szabályt, hogy a gyereknek 25 éven alulinak kell lennie, tévesen azt gondolhatja, a hamarosan 25. életévét betöltő gyermekre már elkezdheti a felújítási munkálatokat. A támogatáshoz fontos azonban, hogy a 25. életév betöltése előtt a kérelemnek be kell érkeznie a Magyar Államkincstárhoz, addigra tehát be kell, hogy fejeződjön a felújítás, a számlákat addigra ki kell fizetni. Ugyanígy az igénylés pillanatában még túl fiatal magzat sem elfogadható: a magzati kor 12. hetétől igényelhető a gyermekre a támogatás.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével egészségügyi szolgáltatásra szerzünk jogosultságot, de nem minősülünk a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint biztosítottnak, így nem vehetjük igénybe a támogatást.
Külföldi társadalombiztosítás esetén a külföldi társadalombiztosítási hatóság igazolása szükséges, hitelesített magyar fordítással, amely bizonyítja a kérelem benyújtását megelőző legalább 1 éve folyamatosan fennálló biztosítotti jogviszonyt, azonban a kérelem benyújtása napján már hazai jogviszonyban kell állnia az igénylőnek (együttes igénylés esetén legalább az egyik félnek). Egyszerűbb lehet a dolguk azoknak, akik párként: abban az esetben, ha együttes igénylőként nyújtja be a támogatási kérelmet és a másik fél megfelel a biztosítotti feltételeknek, akkor jogosultak lehetnek a támogatásra.
A támogatással érintett lakásban az igénylőnek, illetve a kiskorú gyermeknek kell együttesen rendelkezniük legalább 50%-os mértékű az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal. A rendelet kifejezetten a kiskorú gyermek tulajdoni hányadát nevesíti, tehát a nagykorú gyermek tulajdoni hányada nem vehető figyelembe.
A biztosított, tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a szünetelés ideje alatt a biztosítása is szünetel. A támogatási kérelem benyújtásakor biztosítottnak kell lennie, és egy év – egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatos biztosítotti jogviszonnyal kell rendelkeznie.
A köztartozás-mentességet és a tb-jogviszony fennállását a kérelem elbírálásakor a Magyar Államkincstár vizsgálni fogja, ezekről a kérelemben nyilatkozni szükséges. A NAV-nál előzetesen érdemes megérdeklődni, van-e az adóhatóságnál köztartozása. Ezt elektronikusan a NAV IGAZOL nyomtatvány kitöltésével és ügyfélkapus benyújtásával vagy a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerén, személyesen pedig a NAV ügyfélszolgálatain, illetve postai úton lehet kérni.
A támogatás iránti kérelmet a lakáson végzett valamennyi felújítási munkálat befejezését követően, a számlák kifizetését követő 60 napon belül, de legkésőbb 2022. december 31-ig lehet benyújtani. Több számla esetében a 60 napos igénylési határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni. Ha túllépjük ezeket a határidőket, akkor lecsúszunk a támogatásról, de ha még marad még idő a végső határidőig (jelen állás szerint 2022. december 31-éig), akkor egy utolsó, számlával igazolt munkálat elvégzése még menekülőút lehet, hiszen ekkora a 60 nap „újraindul”.
Egyedüli igénylő esetén az igénylő nevére kell kiállítani a számlákat, más név nem elfogadható. A támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelheti(k), így nincs lehetőség arra, hogy ha azonos az állandó lakóhelyük, csak az egyik fél igényelje a támogatást. Ilyen esetben a számláknak és a vállalkozói szerződés(ek)nek is legalább egyikőjük nevére kell szólniuk.
A számlán külön tételként kell megjelennie az anyagköltségnek és munkadíjnak, a kettő a számlán egy tételként összevontan nem szerepelhet. A vállalkozói szerződésben már részletezett felújítási munkálatokat a számlán nem fontos részletesen feltüntetni. A vállalkozási szerződésben, vagy annak mellékletében mind az anyag, mind a munkadíj olyan részletezettségű legyen („szerződött konkrét felújítási munka”), mely a megvalósított felújítás pontos tartalmának megismerését, annak ellenőrizhetőségét lehetővé teszi. (Erre megfelelő lehet pl. a vállalkozói árajánlat szerinti részletezettség.) A felhasznált anyagokat részletezni kell, mely megtehető a számlán, vagy elfogadható a számla mellé csatolt – a megrendelés alapjául szolgáló, a vállalkozó által készített – költségvetésben, vagy számlarészletezőn.
A vállalkozó által kiállított számla csak akkor fogadható el, ha a vállalkozó az igénylő(k)nek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. A felújítást végző gazdálkodó szervezetnek az igénylő nem lehet tagja, sem munkavállalója vagy vezető tisztségviselője, de még az igénylő közeli hozzátartozója sem. A felújítási kivitelezést végző vállalkozásban nem lehet tulajdonos vagy alkalmazott az igénylő vagy hozzátartozója sem, saját magának sem számlázhat. Külföldi számla sem vállalkozási díjról, sem anyagról nem fogadható el, kivéve, ha a vállalkozó rendelkezik magyar adószámmal és a magyar jogszabályoknak megfelelően állítja ki a számlát. 5%-os áfát tartalmazó számla nem fogadható el, de a 0%-os (például KATA-s vállalkozó által kiállított) és 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla egyaránt figyelembe vehető. Nyugta nem mutatható be, csak számla.
Sokan arra számítanak, hogy már 2020-ban kifizetett anyagokat, esetleg már kiszámlázott munkálatokat is elszámoltatnak. Ha nem eszmélnek időben, ők akár milliókat is bukhatnak e tévedés emiatt: kizárólag 2021. január 1-je után kiállított számlákkal igazolt anyag- és munkaköltségekre lehet igényelni a felújítási támogatást.
Két egyszerű szabályt kell egyszerre észben tartani: egyrészt a támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 000 000 forint lehet, másrészt viszont az is fontos, hogy a támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban szerepelhet. Nem a számlák összegén belül kell tehát 50-50%-ra kijönnie az anyag-, illetve munkaköltségeknek, hanem magán az (összköltség 50%-ára rúgó) támogatáson belül. Ha valaki például a maximális, 3 milliós támogatást venné igénybe, annak legalább 1,5 millió forintnyi számlát kell bemutatnia egyik, illetve másik típusú költségről is (pl. 1,5 millió munkadíj, 4,5 millió anyagköltség már megfelelő), a kettőnek együtt pedig el kell érnie a 6 millió forintot. Természetesen kisebb összegek is elérhetők, nem kell kihasználni a legalább 6 millió után járó 3 milliót. Minderről részletesebben itt írtunk, minderről kalkulátor is elérhető.
A rendeletben meghatározott tevékenységekre vonatkozóan a kivitelezést végző vállalkozóval 2021. január 1-je után megkötött szerződéssel kell rendelkeznie az igénylőnek. Több vállalkozó is lehet, a számukra vonatkozóan nincs felső korlát. A vállalkozói szerződés megkövetelése nem vonatkozik minden egyes részmunkára: csak anyagköltséggel járó részmunkákról (pl. sajátkezűleg elvégzett festés vagy kerítésépítés) nem szükséges vállalkozói szerződést benyújtani.
Nem fogadható el olyan számla, amelyet az igénylő a felújítással érintett lakás esetében a használt lakás vásárlásához, korszerűsítéséhez és/vagy bővítéséhez igénybe vehető falusi CSOK igénybevételéhez már elszámolt. Ezzel szemben a lakás-takarékpénztári megtakarítás és az ahhoz kapcsolódó (a 2018. október 16-a előtt kötött szerződéseknél még élő) lakás-takarékpénztári támogatás igénybevételére bemutatott számlák a felújítási támogatásra is felhasználhatók.
Azokra a napelemes rendszerekre, amelyek esetén a villamosenergia-vásárlási szerződés 2021. július 1-je előtt kerül megkötésre, még a szaldós elszámolás vonatkozik még akkor is, ha a támogatási kérelmet a felújítási munkálatok végén, 2021. június 30. után nyújtják be. Ebben az esetben szükséges lesz a kivitelező nyilatkozata, miszerint az anyagköltség és a vállalkozói díj összesítve a 450.000 Ft/kWp összeget nem haladja meg. Az elszámolandó számla nem tartalmazhat a fajlagos költségkorlát feletti összeget, a 450.000 Ft/kWp feletti összegről benyújtott számlákat teljes egészében elutasítják.
A támogatás csak arra az ingatlanra és ingatlanrészre vehető igénybe, amit a használati megállapodás vagy bírósági ítélet körbehatárol. Közös használatú, illetve közös tulajdonú részre támogatás nem vehető igénybe. Több lakásból álló közös tulajdonú ingatlan esetében közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megállapodás vagy bírósági ítélet szükséges.
A támogatás feltétele, hogy az igénylő, illetve kiskorú gyermeke – együttes igénylés esetén az igénylők együtt, vagy kiskorú gyermekeik – a támogatással érintett lakásban együttesen legalább 50%-os mértékű, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal rendelkezzen.
Lakótér bővülésével a felújítás nem járhat. Már korábban kialakított tetőtérben viszont igénybe vehető a támogatás a rendeletben meghatározott munkálatokra. Teljesen új fürdőszoba kialakítására nem vehető igénybe a támogatás, ha az épületben már van fürdőszoba.
Az igénylő(k)nek és annak a gyermeknek, amelyre a támogatást igénybe veszi(k), legalább egy éve kell lakóhellyel (a köznyelvben a lakcímkártyán szereplő „állandó lakcímmel”) rendelkeznie a felújított ingatlanban. Ezt az egy évet az igénylés időpontjától kell visszafelé számolni, vagyis ha valaki a támogatás érdekében ma átjelentkezne (cikkünk január 13-án jelenik meg) a felújítandó lakásba, akkor legkorábban 2022. január 13-án igényelhetné a támogatást. Aki mindössze néhány hónappal az igénylés előtt jelentkezik át, annak a kérelmét visszautasítják. Kivétel ez alól a frissen megszerzett lakás: akár egy tegnap vásárolt ingatlanra is igényelhető a támogatás a következő egy évben is, ha oda mind az igénylők, mind a gyermekek átjelentkeznek. Csak tartózkodási helyre nem igényelhető a támogatás.
Előfordul, hogy valaki nem tulajdonos a lakásban, de úgy szeretné igényli a támogatást, vagy pedig tulajdonos, de az igénylő(k) és/vagy a kiskorú gyermekei(k) együttesen nem rendelkeznek 50%-os tulajdonosi hányaddal az ingatlanban. Mindkét esetben elutasítják a kérelmet.
A 3%-os kamatozású otthonfelújítási kölcsön felvétele esetén a kiállított számlák kifizetését a kölcsön folyósításától számított egy éven belül a számlák vagy azok másolata bemutatásával igazolni kell a hitelt nyújtó bank felé. Ha ez nem történik meg, akkor a kölcsöntartozás hátralévő összegére vonatkozóan a kamattámogatás megszűnik (jelen kamatkörnyezet alapján a kamat 3%-ról 5% fölé emelkedik), és az addig igénybe vett kamattámogatást az arra való jogosultság megszűnését követő 60 napon belül egy összegben a hitelintézet útján vissza kell fizetni a kincstárnak (egy évnyi kamattámogatás jelen állás szerint 100 ezer forint fölött alakulhat). Halva született vagy a születés után elhalálozott gyermek esetén ezek alól a következmények alól mentesít a jogszabály.
Ha valaki felvette az otthonfelújítási kölcsönt, de a részére megállapított otthonfelújítási támogatás összege nem éri el az otthonfelújítási kölcsön kölcsönszerződésben megállapított összeg 25%-át (a maximális 6 millió forint esetén tehát 1,5 millió forintot, amihez legalább 3 millió forintnyi számla bemutatása és mindkét költségfajta esetében legalább 750 ezer forintnyi számla bemutatása szükséges), akkor a kölcsöntartozás hátralévő összegére vonatkozóan a kamattámogatás megszűnik (jelen kamatkörnyezet alapján a kamat 3%-ról 5% fölé emelkedik), és az addig igénybe vett kamattámogatást az arra való jogosultság megszűnését követő 60 napon belül egy összegben a hitelintézet útján vissza kell fizetni a kincstárnak (egy évnyi kamattámogatás 100 ezer forint fölött alakulhat). Halva született vagy a születés után elhalálozott gyermek esetén ezek alól a következmények alól mentesít a jogszabály.
Csak a rendeletben felsorolt munkálatokra igényelhető a támogatást. Nem igényelhető például a szabadon álló bútorok beszerzésére (pl. szobabútor), a szabadon álló konyhai gépek beszerzésére, beépített nem konyhai gépek beszerzésére (pl. mosógép, szárítógép), a lakás bővítésére plusz szobákkal, a tereprendezésre, gyepszőnyeg-fektetésre, tároló építésére, mobilgarázs beszerzésére, raklapra mint anyagköltségre, infraszauna beépítésére, riasztó beszerelésére.
A kérelmek elbírálására a kincstárhoz történő beérkezést követően 30 nap áll a kincstár rendelkezésére. Az eljárási folyamatban egyetlen alkalommal van mód hiánypótlásra, amelynek teljesítésére 30 napja van az igénylőnek. Ez a 30 nap a teljes ügyintézési folyamatot meghosszabbítja. Az igénylés során a kérelem és a számlák mellett különböző nyilatkozatok, egy számlaösszesítő és a vállalkozói szerződés(ek) is benyújtandók, a nyomtatványok és minták itt megtalálhatók.
