Magyar
A 2021 végén világszerte emelkedésnek induló infláció és az azzal együtt emelkedő hitelkamatok láttán felmerül a kérdés, hogy lassulhat-e az ingatlanpiaci dömping, és 2022-ben megtörténik-e az, amit már 7 éve nem nagyon lehetett látni a hazai ingatlanpiacon, hogy a lakásárak csökkenni kezdenek. Ahhoz, hogy erre választ kaphassunk, érdemes végignézni, mi történt a lakáspiacon a 2008-as gazdasági válság utáni évektől napjainkig. A CashTag, a Pénzcentrum gazdasági videosorozatának legújabb részében erre kerestük a választ.
Utoljára 2008 és 2013 között volt Magyarországon jelentős ingatlanárcsökkenés. A gazdasági világválság és a devizahitelek árfolyamának drasztikus emelkedése után gyakorlatilag befagyott az ingatlanpiac és a lakásárak 23%-ot csökkentek. Fordulatot csak 2013 hozott, amikor elkezdődött a kilábalás, a bérek növekedni kezdtek és a kereslet újra megjelent a piacon.
Itt még a lakásárak a bérekhez viszonyítva alacsonynak számítottak európai összehasonlításban. A válság utáni időkben a nagyobb befektetők még ahogy tudták kerülték a kockázatot és sokan inkább a biztonságos és értékálló ingatlant választották, ráadásul a hitelkamatok is egyre alacsonyabbak lettek ami szintén növelte a keresletet. Ezzel együtt az árak megindultak felfelé.
Ebben az emelkedő időszakban jött 2015-ben az első Családok Otthonteremtése Kedvezménye (CSOK), amit 2016-ban követett Babaváró Hitel konstrukció. A családtámogatási kedvezmények és a bérek további emelkedése újabb lökést adott a piacnak. Valamivel a kínálatot is ösztönözni kellett a növekvő kereslet mellett, ezért az új építésű ingatlanokra bevezették az 5%-os kedvezményes lakásáfát.
De a keresleti tempót nem lehetett tartani, amíg a használtlakás piacon a 2013-ban 90000 lakást adtak el országosan, 2017-ben már 150000-et. Ehhez képest 20-30 ezer új lakás épül évente, de ennek csak a fele, tehát 15000 az, ami értékesítési célból épül. Innentől tehát 2019-ig brutális drágulás indult el, miközben a háttérben elkezdett megjelenni a ma már komolyan érzékelhető hiány és az ebből (is) fakadó áremelkedés az építőanyagoknál.
2019 és 2021 között aztán a COVID átrendezte a folyamatokat. A nyersanyaghiány és áremelkedés jelentős méreteket öltött az ellátási láncok akadozása miatt, sok cég kényszerült eladni az ingatlanját vagy visszaadni az addigi bérleményét. A turisták elmaradása miatt az airbnb-s lakástulajdonosok sem tudták kiadni a lakásokat. Ha csak egy rövid időre is, de itt megtorpant az ingatlanpiac, bár a stagnálást nem követte jelentős csökkenés.
2021 végére aztán a szigorítások enyhültek, újra beindult az élet a piacon viszont a gazdasági környezet megváltozott. Világszerte megjelent az infláció és az addig olcsó hitelkamatok is emelkedni kezdtek. Itt jöttek az első hírek arról, hogy lassulás lehet az ingatlanpiacon vagy akár sok év után csökkenhetnek is az árak. A CashTag új részéből kiderül, mit tartogat 2022 a lakáspiacon:
