Magyar
Noha az infláció alatti mértékben, ugyanakkor jelentősen drágultak az albérletek az idei évben, és ez két fő okra vezethető vissza – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Kifejtette, az albérletárak átlagosan 14 százalékkal magasabbak az előző évihez képest, Budapesten 240 ezer forint az átlag, ám ebben benne vannak a legdrágább kerületek (V., I. és II., ahol 300-350 ezer forint az átlag), a legolcsóbbak között van például a XVI., a XVII., a XXI. és a XXIII. kerület, ahol 145-165 ezer forintos átlagos lakbérrel találkozhatnak a bérlőjelöltek – sorolta Balogh László.
Az Ingatlan.com összesítéséből kiderül, hogy a legnagyobb egyetemvárosok közül Győrben 185 ezer, Debrecenben 170 ezer forint az átlagos bérleti díj. Ennél valamivel olcsóbb városnak számít Pécs és Szeged a maga 140 ezer és 135 ezer forintos átlagos bérleti díjával. Miskolcon pedig átlagosan százezer forintért lehet lakást bérelni.
A szakember kiemelte, a jelenlegi árakhoz hozzájön, hogy a tavalyi második félévben a bérbeadók nem mertek emelni, ugyanis mindenki tartott az elszálló rezsiáraktól, amelyek a megemelkedett bérleti díjakkal együtt már nem tudtak volna kigazdálkodni a bérlők és ez negatív folyamatot indíthatott volna el. Ez azonban nem történt meg, a munkáltatók jelentős része viszont az infláció miatt növelte a béreket. A magasabb keresetek, a lejáró szerződések, illetve a kínálatban újonnan megjelenő lakások lehetőséget adtak a díjak emelésére.
A tulajdonosok között volt olyan, aki három-négy éve nem emelt, illetve többen akár hónapokkal előre is jelezték az árváltozást, ez lehetőséget ad(ott) a bérlőknek a nézelődésre – május-júniusban nőtt is a kereslet, és ezzel együtt a kínálat is. Jelenleg több mint tizenkétezer albérlethirdetés közül válogathatunk, pár hete még 11 ezer volt ez a szám, ám a hirdetések jelenlegi száma még mindig elmarad a csúcstartó 2021. januári időszaktól, amikor is huszonötezer bérleményt kínáltak. Balogh László hozzátette, ez már olyan többletkínálatot jelentett, ami jelentős, harmincszázalékos árcsökkenést hozott – de a fordítottja is igaz, a szűkös kínálat árnövelő tényező.
Az árak és a kínálat viszonya kapcsán tudni érdemes még Balogh László szerint, hogy a 2015 és 2022 közötti időszakot alacsony kamatkörnyezet jellemezte, az ingatlanok viszont 4-5 százalékos bruttó hozamot kínáltak, az áruk pedig évente akár 20-25 százalékot is nőtt. Négy évvel ezelőtt viszont az akkor magasnak számító hozammal megjelent a MÁP plusz, és az államkötvény elterelte a befektetők figyelmét az ingatlanpiacról.
Tavaly viszont megállt az ingatlanok drágulása, egyes inflációkövető állampapírfajták pedig már többszörös hozamot kínálnak az ingatlanokhoz képest. Ez pedig azt eredményezi, hogy kevesebb befektető vásárol és így a kiadható lakások száma is alacsonyabb.
A szakember kérdésünkre elmondta, nem adják ki annyival olcsóbban a panellakásokat, mint amekkora az árelőnyük az azonos méretű téglaépítésűekhez képest. Emiatt a panellakás jó befektetésnek bizonyul, mert amíg eladási áron 25-30 százalékkal is olcsóbbak lehetnek, a bérleti díj esetén csak 10-15 százalék az árelőny. Ezáltal olcsóbban vehető meg és nagyobb hozamot is kínál, valamint bérlői szempontból nem elhanyagolható, hogy kiszámítható a rezsije – tette hozzá Balogh László.
