Magyar
Annak érdekében, hogy a későbbiekben ne legyen vita a tulajdonos és a bérlő között, érdemes már a bérleti szerződésbe pontosan beíratni, hogy a felmerülő költségeket kinek kell majd fizetnie. Vannak olyan tételek, amik akkor is a tulajdonost terhelik, ha a bérlő már az ingatlanban lakik. Toldy Éva ingatlankezelő mondja el a Díványnak, milyen költségek terhelik a tulajdonost és a bérlőt.
A legtöbb esetben a javítási költségek és közös költség miatt adódik vitás helyzet a bérlő és a tulajdonos között.
A lakásban időnként felmerülnek olyan javítási költségek, melyek nem az ott élő hibájából keletkeztek, de a javítás az ingatlan komfortját és a használhatóságát biztosítja, így azonnal be kell avatkozni. Ilyen lehet például egy csőtörés vagy olyan váratlan költségek, melyekre egyik fél sem számít” – mondja Toldy Éva. – „Volt, hogy a konyhaszekrény szakadt le az éjszaka közepén, benne a bérlő teljes tányér- és pohárkészletével. Ez nem a bérlő hibája volt, hiszen a tiplik szakadtak ki a falból.”
A költségek felosztásánál pedig tisztában kell lenni azzal, hogy az ingatlanhasználat során mi az, amit élvez a bérlő, és mikhez nincs köze.
Azzal mindenki tisztában van, hogy a lakás állapotáért a bérlő felelős, így az ő kötelessége, hogy megőrizze az állapotát olyannak, amilyen az átvételkor volt.
Albérlethorror Magyarországon, borzasztó állapotok és feltételek a lakáskiadásnál
Aki albérletbe költözne, igazán meghökkentő jelenségekkel találkozhat: a piac nagyon sűrű, sokféle lakás jelenik meg.
„Vannak egyértelmű kötelességei a bérlőnek. Ilyen például, ha bepiszkolódik a fal, akkor annak festését, helyreállítását neki kell fizetnie. A lakásban lévő izzókat is neki kell megvennie és kicserélnie, hiszen ő világít azzal. Egy dugulásnál is a bérlő költsége megvásárolnia azokat a szereket, melyek azt rendbe hozzák” – mondja Toldy Éva.
Azonban azokat a felújítási munkákat, melyek növelik a lakás értékét, mindig a tulajdonosnak kell fizetnie.
Ha a falak piszkosak lesznek, azt az albérlőnek kell helyreállítania.
A lakás korából adódó felújítási munkák költségei is a tulajdonost terhelik. Ilyenek például a víz- és villanyvezetékek cseréje, de a vízóra beszerelése sem a bérlő anyagi felelőssége, hiszen ezek a lakás állapotának megőrzését, illetve értékének növelését szolgálják, ami a tulajdonos érdeke.
Azonban egy hosszú távú bérlés esetén, ha az albérlő még maradna néhány évet, de számára nem elfogadható már a fürdőszoba vagy a konyha állapota, felajánlhatja a tulajdonosnak, hogy kifizeti a felújítás költségeit, amennyiben az arra fordított pénzt a későbbiekben lelakhatja. Ez a megállapodás azonban mindig legyen írásba foglalva” – figyelmeztet a szakértő.
Megesik, hogy nem teljesen egyértelmű, kinek kell fizetnie.
„Egy társasház esetében előfordulhatnak olyan helyzetek, melyek során a társasháznak kell a javítást intéznie és fizetnie hiba esetén. Ilyen lehet például egy csőtörés vagy az erkély törött üvegének a cseréje (ha nem a bérlő törte azt össze), ami jogilag a ház része, így a társasház kötelessége azt kicserélni.
Természetesen azokat a károkat, amelyeket a nem rendeltetésszerű használat okoz, a bérlőnek kell állnia. Ilyen például, ha betörik az ablaküveg, vagy ha a helytelen használat miatt tönkremegy a mosógép.
Azonban, ha a kár oka a lakás nem megfelelő karbantartása, illetve elöregedése, akkor a tulajdonosnak kell fizetnie a javítási költségeket. Ilyen lehet a csőtörés is, melynek rendbetételét a társasház fizeti, ám a lakásban keletkezett károkat, például a falak festését, már a tulajdonos fizeti. Az, hogy ki fizeti a lakás biztosítását, megállapodás kérdése, de ha a szerződés a bérlő nevére szól, ilyen esetben természetesen illik felajánlani a kár lejelentését, és a biztosító által fizetett összeggel beszállni a költségekbe” – mondja az ingatlankezelő szakember.
A lakás elöregedéséből eredő károkat a tulajdonosnak kell fizetnie.
A közös költség általában a szemétszállítást, a lépcsőház világítását, a takarítást, esetleg a vízfogyasztást tartalmazza. Mivel a bérlő használja az ingatlant, ezeket neki kell fizetnie, hiszen tulajdonképpen a rezsi részének is betudhatóak. Ám gyakran más tételeket is magában foglal.
„Sok társasház a közös költségbe építi be a lakóközösség megtakarításának díját, a felújítási alapot vagy az épület által felvett hitel részleteit, esetleg a célbefizetéseket, például a postaládák cseréjét. Ezek a költségek nem a bérlőt terhelik.
A legtöbb társasház nem részletezi, hogy a közös költség, hogy van felosztva, a részletes elszámolás inkább az új építésű házaknál jellemző, de egy 40-50 éves társasház esetében nem. Így a közös költség felosztását már célszerű szerződéskötéskor tisztázni. Ha nincs tételes elszámolás, akkor fel kell keresni a közös képviselőt, és nála tájékozódni, hogy pontosan milyen díjakat is tartalmaz ez az összeg" – tanácsolja Toldy Éva.
