Magyar
Hazánk fővárosa számtalan továbbtanulási lehetőséget kínál, a Budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Semmelweis, a BME, a BGE, a Liszt Ferenc Zeneművészeti, az Óbudai, a Metropolitan, a Moholy-Nagy Művészeti vagy a Magyar Képzőművészeti Egyetem csak néhány azok közül, amelyek számos vidéki és külföldi diákot szép számmal vonzanak a budapesti továbbtanulók mellett.
Magyarország második legnagyobb városában a természeti szépségéről is méltán híres Nagyerdő ad otthont a kiemelkedő jelentőségű Debreceni Egyetemnek. Itt volt hallgató Fazekas Mihály, Móricz Zsigmond, Arany János, Ady Endre, vagy a legfiatalabbak közül akár Liu Shaoang kétszeres olimpiai, világ- és Európa-bajnok magyar rövidpályás gyorskorcsolyázó, hazánk első egyéni olimpiai aranyérmese a téli olimpiai játékok történetében.
A Tisza és a Maros találkozásánál fekvő Szeged hazánk harmadik legnagyobb városa, amely tudományegyetemét 1872-ben alapították. Mára az egyik legrangosabb egyetemünk, amely 12 karon több mint 20 ezer hallgatónak kínál magas szintű képzést. A Szegedi Tudományegyetem olyan egykori diákokkal büszkélkedhet, mint József Attila, Bibó István, Radnóti Miklós, Janikovszky Éva, Grecsó Krisztián vagy éppen Karikó Katalin.
Az 1367-es alapítású Pécsi Tudományegyetem volt Magyarország első egyeteme. Hírnevét és oktatásának színvonalát megőrizve ma 10 akadémiai karon nyújt magas szintű képzési lehetőséget a fejlődni vágyó hazai és külföldi hallgatók százainak. Weöres Sándor, Sólyom László, Fábry Sándor, Mága Zoltán és Lakatos Márk is széleskörű tudásra tettek szert padjaiban.
A római kor óta lakott területen elhelyezkedő Győr komoly törtnelmi és kuturális örökséget hordoz, amelyet a Széchenyi István Egyetem hallgatói tovább erősítenek.
Hazánk negyedik legnagyobb városában 1949-ben alapították az egyetemet, amely nemcsak a hazánkból, de a külföldről érkező hallgatók körében is népszerű.
Budapestnek megvan az a helyzeti előnye, hogy nagy, ezért számos albérleti lehetőséget kínál. Így a jelentős kínálat a vidéki egyetemi nagyvárosokhoz képest kissé lefelé szorítja az árakat. Ez azonban még mindig csak azt eredményezi, hogy azok nem tudnak aránytalanul elhúzni a többi nagyvároséhoz képest.
A legtöbb 30 négyzetméter körüli garzon 190-200 ezer forint körüli áron talál bérlőt magának jelenleg, de a ponthatárok kiérkezésével országosan számolni lehet egy kis emelkedéssel.
Egyelőre, alacsonyabb igények mellett ennél kedvezőbb áron is lehet kis albérletet találni, már akár 160 ezer forintért is.
Debrecenben az új építésű garzonok havi bérleti díja 220-250 ezer forintnál indul, de akadnak olyan 30 négyzetméter körüli egyszobás minilakások is, amelyeket a barátinak aligha mondható, havi 350 ezer forintos áron kínálnak. A régi építésű kislakások árai is elég magasan vannak, alig maradnak havi 200 ezer forint alatt, de
160 ezernél kevesebbért szinte nem is találni, csak kiadó szobát.
Szegeden a 30 négyzetméter körüli egyszobás garzonok bérleti díja havi 120-140 ezer forintnál kezdődnek, de az ingatlan elhelyezkedésének és allapotának függvényében az árak jelentősen módosulnak. Olyannyira, hogy a felújított, modern, korszerű és fiatalos igényeket kielégítő, egyetemista szempontból jó lokációval rendelkező minilakások inkább a 200 ezer forint körüli tartományban foglalnak helyet.
160-180 ezer forintért nehezebben, 200-210 ezer környékén már könnyebben kap ilyet az egyetemista diák.
Pécsett az újépítésű kislakások havi bérleti díja 180-250 ezer között alakul, de régebbi ingatlanban találni „már” 150-180 ezer forintért is.
Győr kellemes meglepetést tartogat az odaköltözni vágyó hallgatóknak, ott ugyanis már 150 ezer forintos havi díj ellenében, vagy még kevéssel az alatt is lehet, némi szerencsével akár új építésű garzont is bérelni.
Miskolc albérlet szempontjából messze a legkedvezőbb. Ott a sok másik nagyvárosban hihetetlennek tűnő 100 ezer forintos álomhatár alatt is lehet albérletet találni. Már 80 ezer forinttól labdába rúg a garzonra vágyó potenciális bérlő, de 120 ezer forint körüli összegért már válogathat is a lehetőségek között.
