Magyar
Az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek az épületenergetikai követelményekkel összefüggő módosításáról szóló 200/2023. (V. 25.) Korm. rendelet az energetikai tanúsításhoz kapcsolódóan három jogszabályt módosít, legnagyobb mértékben az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletet.
MI A CÉLJA AZ ENERGETIKAI TANÚSITÁSNAK?
Az épületek és lakások energetikai tanúsítását 2008-tól vezették be, egy uniós irányelv jogharmonizációja keretében [Az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2002. december 16.), amelyet később felváltott az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) (2010. május 19.)].
Akkor az volt a fő szempont, hogy a kötelezettség miatt ugyan vezessük be a tanúsítást, de ne nagyon, azaz a tanúsítvány elkészíttetése lehetőleg ne legyen költséges és ne jelentsen adminisztratív terhet, továbbá az elkészítés ellenőrzésére sem tartalmazott előírást a jogszabály.
Később az elektronikus nyilvántartás bevezetésével [Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet], és az energetikai tanúsítványok tartalmának ellenőrzésével, 2012-től kezdtek a tanúsítványok hasznosabbá válni és egyre jobban bekerült a köztudatba, hogy van értelme az épületek energiahatékonyság szempontjából való értékelésének.
Azóta az irányelv is többször módosult és új szempontok kerültek előtérbe. A mostani jogszabály-módosítás emiatt nemcsak a tanúsítvány külalakját, hanem információtartalmát is jelentősen kibővíti.
Jól szigetelt épületekkel és hatékonyan működő épületgépészeti rendszerekkel a fűtési energiaigény nagyon jelentős mértékben csökkenthető, ezért az épületek energiahatékonysága az utóbbi években különösen fontossá vált.
Az energetikai tanúsítványok célja, hogy a tulajdonost vagy a leendő tulajdonost, illetve a leendő bérlőt tájékoztassa az adott ingatlan energiahatékonyságáról. Az energetikai tanúsítás által kimutathatóak az egyes épületek közötti különbségek, és azok fajlagos energiaigénye is összehasonlítható. Az ingatlanpiac ma már Magyarországon is keresi és értékeli az energiahatékony épületeket és lakásokat.
A KSH és a MEHI kutatása szerint, a közel nulla energiaigényű (BB energetikai besorolású) otthonok több, mint 50%-kal érnek többet, mint a hasonló adottságú, de a legrosszabb energiahatékonyságú osztályba (JJ) tartozó épületek. Ha átlagos (FF) besorolású családi házunkat energetikailag korszerűsítjük, az várhatóan 20%-kal fog többet érni a lakáspiacon.
Az energetikai tanúsítvány szabályozása 2023 novemberétől módosul. A legfontosabb változások közé tartozik, hogy megváltozik az ingatlanok energetikai értékelése, a jelenlegi 10 év helyett 5 év lesz a tanúsítványok érvényességi ideje, illetve, hogy a jövőben nem lesz kötelező a tanúsítvány számát szerepeltetni az adásvételi vagy a bérleti szerződésekben.
MIKOR KÖTELEZŐ AZ ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY ELKÉSZÍTÉSE?
Amennyiben az épület nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal
-új épület építése,
-meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység
- ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy
-bérbeadása,
-500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén kötelező energetikai tanúsítvány készíttetése.
Nem kell a tanúsítványt elkészíteni az alábbi esetekben:
-az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
-az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre;
-a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;
-hitéleti célra használt épületre;
-nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági, logisztikai és ipari épületre és épületrészre melyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre;
-műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki,
-a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén;
-ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;
-a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító vagyonkezelésében lévő lakóingatlannak a jogosult általi visszavásárlása, valamint a megüresedett lakóingatlan versenyeztetéssel történő értékesítése során.
Hogyan alakul társasházi lakás esetében az energetikai tanúsítvány kiállítása?
Az energetikai tanúsítvány kiállítható a társasház egészére, de kiállítható egy önállóan albetétesített lakásra is. Nem következik automatikusan ugyanis, hogy egy társasházon belül egy lakás energetikai besorolása azonos magával a társasházzal vagy egy másik lakással – elképzelhető ugyanis, hogy egy lakáson belüli felújítás vagy nyílászárócsere jobb energiahatékonyságot eredményezett.
A 2023 novemberétől hatályos jogszabály szerint, ha a tanúsítvány kiállítására önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása vagy bérbeadása miatt kerül sor, a tanúsítványt az önálló rendeltetési egységre kell kiállítani.
MIT TARTALMAZ AZ ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY?
A tanúsítvány legfontosabb tartalmi elemei az alábbiak:
- az összefoglaló lap,
- határoló és nyílászáró szerkezetek, valamint az épülettechnikai rendszerek tanúsítás idején meglévő állapotának adatai,
- energiafelhasználási adatok az energiahordozónkénti számított energiafogyasztásáról és felhasználási céljairól,
- korszerűsítési javaslatok,
- fotódokumentáció.
Az összefoglaló lapon az alábbiakat kell feltüntetni:
- alapadatok,
- fotó,
- hatékonysági kategória,
-a jelentős felújításokra és az új épületekre meghatározott követelmények adataia tanúsító adatai és a kiállítás dátuma,
- azonosító kód,
- a tanúsítványnak az Országos Építésügyi Nyilvántartás üzemeltetéséért felelős szerv által működtetett online felületen történő elérhetőségére utaló QR-kód.
KINEK A KÖTELESSÉGE ÉS KÖLTSÉGE A TANÚSÍTVÁNY ELKÉSZÍTTETÉSE?
Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik, a használatbavételi engedélyre vagy a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtását megelőzően, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtását megelőzően.
Használt épület eladása esetén az energetikai tanúsítvány elkészíttetése az eladó vagy a bérbeadó kötelezettsége. Az eladónak vagy a bérbeadónak a szerződés megkötésének napjáig be kell mutatnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a leendő vevőnek vagy bérlőnek, és legkésőbb a birtokbaadás napjáig át kell adnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a vevőnek vagy a bérlőnek.
HOGYAN KELL NYILATKOZNI A TANÚSÍTVÁNY ÁTADÁSÁRÓL A SZERZŐDÉSBEN?
A 2023. november 1-jét megelőzően kelt adásvételi vagy bérleti szerződések esetén a szerződésnek tartalmaznia kell azt, hogy kell-e energetikai tanúsítványt készíteni. Ha igen, akkor rögzíteni kell a tanúsítvány azonosító kódját (HET-XXXXXXXX sorszám), valamint a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy az energetikai tanúsítvány egy eredeti példányát vagy másolatát az eladótól vagy bérbeadót ól átvette.
MEDDIG HATÁLYOS AZ ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY?
Az energetikai tanúsítvány 2023 novemberétől kezdődően öt évig lesz hatályos. Ha a tanúsítvány hatálya alatt a jogszabályban meghatározott követelményérték vagy a meghatározott kategóriába sorolási módszertan megváltozik, a változás előtt kiállított tanúsítvány még a változást követő 60. napig használható fel ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás vagy bérbeadás esetén, mely időponton túl e célból új tanúsítványt kell készíteni.
( a fenti információk tájékoztató jellegűek)
