Magyar
Habár az idei év eleje némi fellendülést hozott a hazai ingatlanpiacon, a túlárazottság mértéke nem csökkent, sőt a növekvő optimizmus és az állami támogatások miatt talán még merészebbé váltak az árazásnál az eladó ingatlanok tulajdonosai - olvasható a Balla Ingatlan közleményében. Pedig ez nagyon megnehezíti az eladást.
A hirdetési és a valós eladási árak között továbbra is jelentős a különbség, nehéz reális áron hirdetett ingatlanokkal találkozni az ingatlanhirdetési portálokon - mondta Pagács-Tóth Viktória, a Balla Ingatlan V. és XIII. kerületi irodájának vezetője. Szerinte magánszemélyek úgy hirdetnek ezeken a felületeken, hogy a piaci helyzettel egyáltalán nincsenek tisztában, miközben az ingatlan iránti érzelmi kötődésüket is beárazzák.
Marosvölgyi Gabi, az ingatlanközvetítő hálózat csepeli és szigetszentmiklósi irodájának szakmai vezetője szerint az ingatlanpiacon mindig megjelennek olyan tulajdonosok, akik a médiában elhangzott, valóságtól elrugaszkodott információk alapján úgy gondolják, hogy érdemes magasabb árakkal próbálkozni az eladásnál, ami azonban a szakértő szerint nem működik a gyakorlatban.
Ő azt tapasztalta, hogy legfeljebb azok az ingatlanok eladhatók - és ezek sem feltétlenül -, ahol reális szinten állítják be a kínálati árat. Erre egyébként mostanában nagyon sokszor csak abban az esetben kerül sor, ha valakinek valamiért sürgős az eladás - tette hozzá.
A túlárazottság mértéke jellemzően 10-20 százalék körül alakul Dél-Pesten, legalábbis az irodánál, ugyanis olyan ingatlanokat már fel sem vesznek a kínálatba, melyeknél 30 százalékos túlárazással futna neki a tulajdonos az eladásnak - tette hozzá a szakértő.
A túlárazottság a XIV. és XVI. kerületekben is erősen érezhető volt az idei év elején. Ennek oka Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan kerületi irodájának szakmai vezetője szerint is az, hogy a tulajdonosok első körben úgy árazzák be ingatlanaikat, hogy megkeresik az ingatlanhirdetési portálokon az adott területre és ingatlantípusra jellemző legfelső ársávot, majd arra még rátesznek 5-10 százalékot.
A piacra a X. és XVII. kerületekben is jellemző a túlárazott ingatlanok jelenléte: akár 15-20 százalékos eltérésről is beszélhetünk a tényleges eladási árhoz képest - jelezte Kántor Istvánné, az ingatlaniroda X. és XVII. kerületi irodájának szakmai vezetője. Szerinte a túlárazásban az idei év első hónapjaiban az is közrejátszott, hogy az eladók az állami támogatások és a csökkenő hitelkamatok kereslet-felhajtó hatásában bíztak.
Mivel mindenki a fellendülésben bízik, így az ingatlantulajdonosok is: ők megint kaptak egy indokot, ami miatt nem igazítják hozzá a kereslethez a hirdetési árakat - hívta fel a figyelmet Nagy Aloisia Andrea, az ingatlaniroda Bel- és Észak-Budán aktív ingatlanközvetítője. Így továbbra is átlagosan 20-25 százalékos differenciát lehet tapasztalni a kínálati és a valós tranzakciós árak között.
Mivel ez egy átlag, ez azt is jelenti, hogy akadnak a piacon olyan ingatlanok, melyek ennél jóval nagyobb mértékben túlárazottak, miközben persze előfordulnak olyan kínálati árak is, melyek egészen közel járnak a valósághoz - tette hozzá.
Az ingatlanok a XVIII. kerületben is jellemzően erősen túlárazottak voltak Rácz Gyula László, az ingatlaniroda kerületi irodájának szakmai vezetője szerint. Ő úgy látja, hogy a panellakások esetében átlagosan 5-8 százalékos, míg családi házaknál 10-15 százalékos túlárazottságról beszélhetünk.
A túlárazottság a belső kerületekben is változatlanul problémát jelent. Mint Garaba Gergely, az ingatlaniroda VI., VII., VIII. és IX. kerületi irodájának szakmai vezetőjének szavaiból kiderült: átlagosan 5-15 százalékos túlárazottságról beszélhetünk, mert a tulajdonosok azzal az alapállással közelítik meg az ingatlanértékesítést, hogy a “vevők majd úgyis alkudnak”. Ez viszont kitolt, elhúzódó értékesítési időt eredményez sok esetben, illetve olykor teljesen "beáll az ingatlan", sokáig érdeklődés sem lesz rá - magyarázta a szakértő.
Hasonló a helyzet Dél-Budán is, ahol átlagosan 5-10 százalék közötti túlárazottsággal lehetett találkozni az idei év első felében a gyorsan forgó, 2-3 szobás lakások piacán. Ugyanakkor a nagyobb alapterületű, nagyobb szobaszámú ingatlanoknál kevésbé voltak hajlamosak túlárazásra az eladók, illetve az is jellemző rájuk, hogy rugalmasabbak - jelezte Nagy Csaba, az ingatlaniroda dél-budai régiós vezetője.
Mindenesetre Rencsevics Mária, az ingatlaniroda XIX., XX. és XXIII. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint még mindig gyakori jelenség, hogy az eladók a piac törvényei helyett a saját elképzeléseik alapján árazzák be ingatlanjaikat. Szerinte ilyenkor, ha nem sürgős az eladás, akkor a tulajdonos egy idő után sokszor inkább lemond eladási szándékáról, de az árat nem hajlandó mérsékelni.
Balla Frigyes, az ingatlaniroda IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője viszont úgy látja, hogy a javuló piac és az emelkedő árak hatására 3-5 százalék körüli szintre mérséklődtek a különbségek a hirdetési és a valós értékesítési árak között a két észak-pesti kerületben.
