A kutatók az Egyesült Királyságban elérhető ingatlanokat vizsgálták, az elemzés a Zoopla nevű ingatlanportál, valamint a brit földhivatal 2012 és 2018 közötti árinformációira épült.
Az elemzés során az algoritmusokat releváns kulcsszavakkal látták el, hogy azonosítani tudják a napelemes és nem napelemes ingatlanokat. Ezek után az esetek 80 százalékában sikerült ezeket az adatokat összevetni a valódi áradatokkal.
„A mintavételi eljárás során kizártuk azokat az ingatlanokat, amelyek több mint három fürdőszobával vagy öt hálószobával rendelkeznek” – hangsúlyozták a kutatók. Továbbá azok a lakások sem kerültek be a mintába, amelyek közös tetőn osztoznak, végül pedig kizárták azokat az ingatlanokat is, amelyek eladási ára az árak felső és alsó egy százalékába esnek, hogy kizárják az adatokban lévő szélsőséges értékeket.
A különböző metódusok ugyan némileg eltérő eredményeket mutatnak, az értékek viszont jellemzően 5,5 százalék és 7,1 százalék között mozogtak, azaz ennyivel növelheti az árprémiumot a kiépített napelemes rendszer.
„A napelemek hatása az ingatlanok eladási árára a legalacsonyabb és legmagasabb árkategóriákban a legszembetűnőbb, a legnagyobb prémiumokat pedig az utóbbi kategóriában tapasztaltuk” – összegezték az eredményeket a kutatók. „Az alacsonyabb árkategóriákban megfigyelt eredmények alátámasztják azt a hipotézist, hogy a potenciális energiamegtakarítás és az alacsonyabb üzemeltetési költségek jelentősége különösen fontos az alacsonyabb jövedelmű vásárlók számára. A magas árkategóriában megfigyelt prémiumok inkább a „zöld” befektetésekhez kapcsolódó pozitív érzéseket, valamint a „zöld” jelzést és a látványos megtakarítás hatását tükrözik.”