Magyar
2023. december 29-én jelent meg a Magyar Közlönyben két kormányrendelet, amik a központi fűtéses és távfűtéses társasházakról szólnak - írja a Telex. Ezekkel több százezer háztartás fűtésére és melegvíz-fogyasztására vonatkozóan alkottak új szabályozást: a következő két és fél évben le kell cserélni a fűtés- és melegvíz-fogyasztást mérő műszereket.
Ez bonyolult társasházi egyeztetésekkel, árajánlatkérésekkel és lakásonként akár több tízezer forintos pluszkiadással is jár majd. A jogszabályi változást a 676/2023. és a 677/2023. kormányrendelet tartalmazza. Előbbi a központi fűtéses, utóbbi a távfűtéses ingatlanokra vonatkozik. A központi fűtéses ingatlanokat eddig kevésbé szabályozták, mostantól azonban rájuk is vonatkoznak majd a távfűtésesekre eddig érvényes előírások, vagyis minden épületre, ahol legalább két lakás vagy nem lakáscélú ingatlanrész van, ugyanaz lesz érvényes - írják.
Az új szabályoknak megfelelően 2027. január 1-ig minden olyan ingatlanban be kell vezetni a távleolvasós fűtési költségmegosztás és távleolvasós melegvíz-óra költségmegosztás rendszerét, ahol eddig erre nem került sor.
Vagyis azoknál is lakásonként mérhetővé és távolról leolvashatóvá kell tenni a fűtés- és melegvíz-fogyasztást, akik eddig nem mérőóra szerint, hanem a lakás légtérfogata alapján fizettek a fűtésért és a meleg vízért.
Mint írják, a melegvíz-fogyasztás esetén nincs kivétel, az adott határidőig mindenkinek meg kell csináltatnia. Fűtés esetén azonban vannak engedmények, ugyanis mentességet kapnak, akiknél műszakilag nem megoldható vagy egy költséghatékonysági vizsgálat szerint nem költséghatékony az átalakítás. Így kivételt jelentenek az egycsöves, átfolyós fűtési rendszerek. Ilyen ingatlanokban a lakók nem tudják a radiátorokon szabályozni a hőfokot, csak az ablakok kinyitásával lehet "állítani" a lakás hőfokát.
Vagyis a szabály szerint:
Ám a távjeladós rendszer kiépítése alól semmiképp sem kaphatnak felmentést az új építésű társasházak, valamint azok az ingatlanok sem, ahol már felszerelték a mérőórákat, de azok még nem távleolvasó rendszerűek. Ráadásul ezeknél a rendszereknél nem elég, ha a régi, manuálisan leolvasható mérőórákat a lakástulajdonosok egyesével távolról leolvasható készülékekre cserélik. Az is feltétel, hogy a fogyasztásmérőket és a költségmegosztókat a teljes épületben azonos távleolvasási költségmegosztási rendszeren keresztül lehessen leolvasni.
Azaz, ha valaki például az elmúlt évek során cserélte és/vagy hitelesítette a manuálisan leolvasható vízmérőórát, az hiába érvényes elvileg nyolc évig, a változás miatt 2027-ig le kell cserélnie.
A költséghatékonyságból adódó mentességhez számítást kell végezni, illetve az egyedi fűtésű társasházaknak legalább három, különböző vállalkozástól kapott, de azonos műszaki tartalmú árajánlatot kell bekérniük. Ha az árajánlatok szerint többe kerül a beruházás, mint amennyit tíz év alatt spórolni lehet vele, akkor nem kell megcsinálni.
Az új szabály szerint ha a távfűtéses épületek esetében költséghatékonynak minősülő megoldásnál nem történik meg a fogyasztásmérő felszerelése, felhasználási helyenként a "kiszámlázandó hőmennyiséget a felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználása 2,5-szeresének és az épületrészek fűtött légtérfogatának a szorzataként kell meghatározni" - írja a lap.
A központi fűtéses épületek esetében, ha valamelyik fogyasztó nem engedi a fűtési költségmegosztók felszerelését, leolvasását, ellenőrzését, feltöri az azon lévő plombát, vagy önkényesen leszereli a költségmegosztót, az épületrészére légtérfogat alapján számított fűtési díj 2,5-szeresét kell fizetnie.
A szabály arról is rendelkezik, hogy a központi fűtéses épületeknél milyen korrekciós tényezőkkel és milyen arányban kell megosztani a fűtési költségeket a lakások között. Ennek megfelelően az igénybe vett hőmennyiség 30–50 százalékát a légtérfogat arányában, 50–70 százalékát pedig fogyasztásarányosan osztják el az épületrészek között. Bizonyos felső, alsó és legalább két külső falfelülettel rendelkező szobái után 5–20 százalék korrekciót kapnak a készüléken rögzített értékből a lakók.
