Magyar
avaly Budapesten mintegy 20 százalékkal drágult az albérletek ára, idén pedig további 10 százalék körüli áremelkedést is reálisnak tartanak a szakértők. A lakásbérleti díjak jellemzően nem az inflációval, hanem inkább a keresetekkel mozognak párhuzamosan.
Körülbelül ötödével kerül most többe lakást bérelni Budapesten, mint amennyiért tavaly januárban lehetett – derül ki az Ingatlan.com által a Világgazdaság számára gyűjtött adatokból.
A legnagyobb ingatlanos hirdetési felületen országosan több mint 14 ezer kiadó lakás és ház között válogathatnak a bérlők,
a kínálat több mint 80 százaléka azonban Budapesten és a megyei jogú városokban, vármegyeszékhelyeken koncentrálódik
– jellemezte a piacot Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A magyarok több mint 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, ezért bérlésben leginkább az életpályájukat kezdő fiatalok vagy más városba költöző munkavállalók gondolkoznak.
A lélektani árhatár településenként nagyon eltérő: Budapesten a 200 ezer forint alatti albérletek már kimondottan olcsónak számítanak. Az egyetemvárosokban és vármegyeszékhelyeken viszont most a 100 ezer forintos bérleti díj számít lélektani határnak – összegezte Balogh László.
Győrben, Debrecenben és Székesfehérváron a medián havi bérleti díjak már a 180–200 ezer forint közötti sávban vannak, emiatt itt
a 150 ezer forintnál olcsóbb vidéki albérletekért is nagy a verseny újabban a bérlők részéről.
A bérleti díjon felül a bérlők a rezsiköltségeket és a közös költség összegét is figyelik, és ezek lehető legoptimálisabb kombinációját keresik.
Van ugyanis, hogy egy olcsóbb, 150 ezer forintos bérleti díjú ingatlan rezsiköltsége 30-40 ezer forintot tesz ki, miközben egy korszerű ingatlan bérleti díja ugyan 200 ezer forint, de a rezsiköltségei a 20 ezer forintot sem érik el. Ebben az esetben kedvezőbb választás a jobb minőségű ingatlant választani.
Országszerte több mint 270 szobát kínálnak bérbeadásra, de ezeknek az árszintje is teljesen eltérő az Ingatlan.com adatai szerint. Míg Budapesten az átlagos szobabérleti díj havonta 80-90 ezer forint körül mozog, a vidéki egyetemvárosokban 40-50 ezer az átlag.
Tipikusan diákok körében népszerű ez az ingatlantípus, illetve azok körében, akiknek az olcsóbb bérlés fontosabb szempont, mint az önállóság.
A kereslet növekedésével
az egyébként is szűkös kínálat és a folyamatosan növekvő bérleti díjak egyre szorultabb helyzetbe hozták a hazai ingatlanpiacon lakást bérlőket
– teszi hozzá Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
Egyre gyakoribb, hogy a költségek csökkentése érdekében több bérlő áll össze,
és együtt bérelnek egy nagyobb lakást. A tulajdonosok jellemzően nem szobánként, hanem az egyszerűbb adminisztráció kedvéért inkább kiadják egyben a nagyobb lakásokat, az ott lakók pedig egyetemlegesen felelnek a teljes bérleti díjért.
Ha valaki elköltözik, akkor a helyére az ott maradó bérlőknek kell szerezniük egy másik embert, vagy közösen fizetik a kieső lakóra eső díjat.
A lélektani árhatár településenként nagyon eltérő: Budapesten a 200 ezer forint alatti albérletek már kimondottan olcsónak számítanak. Az egyetemvárosokban és vármegyeszékhelyeken viszont most a 100 ezer forintos bérleti díj számít lélektani határnak – összegezte Balogh László.
Győrben, Debrecenben és Székesfehérváron a medián havi bérleti díjak már a 180–200 ezer forint közötti sávban vannak, emiatt itt
a 150 ezer forintnál olcsóbb vidéki albérletekért is nagy a verseny újabban a bérlők részéről.
A bérleti díjon felül a bérlők a rezsiköltségeket és a közös költség összegét is figyelik, és ezek lehető legoptimálisabb kombinációját keresik.
Van ugyanis, hogy egy olcsóbb, 150 ezer forintos bérleti díjú ingatlan rezsiköltsége 30-40 ezer forintot tesz ki, miközben egy korszerű ingatlan bérleti díja ugyan 200 ezer forint, de a rezsiköltségei a 20 ezer forintot sem érik el. Ebben az esetben kedvezőbb választás a jobb minőségű ingatlant választani.
Országszerte több mint 270 szobát kínálnak bérbeadásra, de ezeknek az árszintje is teljesen eltérő az Ingatlan.com adatai szerint. Míg Budapesten az átlagos szobabérleti díj havonta 80-90 ezer forint körül mozog, a vidéki egyetemvárosokban 40-50 ezer az átlag.
Tipikusan diákok körében népszerű ez az ingatlantípus, illetve azok körében, akiknek az olcsóbb bérlés fontosabb szempont, mint az önállóság.
A kereslet növekedésével
az egyébként is szűkös kínálat és a folyamatosan növekvő bérleti díjak egyre szorultabb helyzetbe hozták a hazai ingatlanpiacon lakást bérlőket
– teszi hozzá Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
Egyre gyakoribb, hogy a költségek csökkentése érdekében több bérlő áll össze,
és együtt bérelnek egy nagyobb lakást. A tulajdonosok jellemzően nem szobánként, hanem az egyszerűbb adminisztráció kedvéért inkább kiadják egyben a nagyobb lakásokat, az ott lakók pedig egyetemlegesen felelnek a teljes bérleti díjért.
Ha valaki elköltözik, akkor a helyére az ott maradó bérlőknek kell szerezniük egy másik embert, vagy közösen fizetik a kieső lakóra eső díjat.
